Sziasztok Gasztroimádók!
Mai bejegyzésünkben egy régi hagyomány nyomdokaiba járunk, amelyhez számos népszokás tartozik Magyarországon és aminek pont aktualitása is van ezen a héten.
Ez a téma pedig nem más, mint Tours-i Szent Márton ünnepnapjához kapcsolódó hagyomány, amelyet november 11-én ünnepelünk. A Márton-napi népszokások a mezőgazdasági munkák idényének a befejezéséhez, illetve az advent közeledtéhez is kötődnek. Ekkor vágták le az emberek az idei évben felhizlalt libákat, továbbá az újbort is ebben az időben kóstolták meg először egy nagy lakoma keretében.
De miért is pont Márton-napon történik mindez? Ha tovább olvastok, ígérjük mindenre fényt derítünk.
Márton-napi legenda nyomában
A legenda szerint a 4. században, a Szombathely környéki születésű Márton a római császár katonájaként szolgált, és egy különösen hideg téli estén francia földre lovagolva, útközben megosztotta meleg köpenyét egy nélkülöző koldussal. Azon az éjszakán álmában megjelent Jézus a koldus alakjában, aki olyan nagy hatással volt rá, hogy innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta. Jóságáról és jótetteiről még életében legendák keringtek, sőt mi több, még püspökké is szerették volna szentelni. A legelterjedtebb monda szerint Mártont szerénysége méltatlannak tartotta e címre, ezért elbújt egy libaólban számos liba közé, azonban a libák hangos gágogásukkal elárulták, így az emberek megtalálták és Tour püspökévé szentelték őt.
Márton-napi vigasságok
Márton-nap a 40 napos karácsonyi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű ételekkel a gazdagon megterített asztalokon falatoztak az emberek, ekkor mindenki számára megengedett volt a vigasság, ráadásul ilyenkor bevételhez is jutottak bőven a gazdák, mivel ilyenkor fizették ki az éves béreket, járandóságokat, gyakran természetben, például liba formájában. Az újbor megkóstolása, finom ételek fogyasztása már önmagában jó hangulatot teremtett, amihez járulnak hozzá még az országszerte megrendezésre kerülő Márton-napi vigasságok és mulatságok is. A német nyelvterületekről ismert lámpás/fáklyás felvonulás, a Martinsumzug, szintén Szent Márton emlékét hivatott őrizni, és a jó cselekedeteket jelképező fényt kívánja eljuttatni mindenkihez. Az ilyen felvonulások egyre elterjedtebb hazánkban is, amelyeknek leggyakoribb résztvevői leginkább a gyerekek, kisgyerekes családok. Ezeken a rendezvényeken a gyerekek gyakran kis műsort adnak elő, jellemzően eljátsszák Szent Márton és a koldus találkozójának történetét. A műsor befejezéseként Márton napi tüzet gyújtanak, liba alakú süteményt,- weckmann-t (amely egy édes tésztából készülő, ember alakú figura) sütnek és meleg italok fogyasztásával zárják a felvonulást. Az ilyen felvonulásokat jellemzően német nemzetiségű települések, iskolák, óvodák és egyházközösségek szerveznek hazánkban.
A feneketlen lakmározásnak kedvezett az is, hogy a hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószágok pusztulását okozta. Ahogy már korábban is említettük, novemberben először ekkor lehet levágni az idényi felhizlalt libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogásokból áll; mint például libaleves, libasült párolt káposztával valamint zsemle- vagy burgonyagombóccal. Egy régi mondás is fennmaradt a Márton-naphoz kapcsolódóan, amely szerint „Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Szokás volt még, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből küldenek a papnak is egy adagot, amely szokásból eredeztethető „püspökfalat” kifejezés is.
Márton-napi jóslatok
Korábban már említettük -és még fogjuk is,- hogy mit is szokás Márton napján étkezni, de most egy kicsit szeretnénk rátérni a Márton-napi hagyományokra és hiedelmekre.
A régiek tapasztalatai szerint Szent Márton napja körül legtöbbször elromlott az idő és leesett az első hó is. Ehhez kapcsolódik az a mondás is, „hogy Szent Márton püspök fehér lovon jött.” Ha ez így történt, akkor hosszú telet jósoltak, ha barna lovon jött, vagyis nem esett a hó, úgy tartották, hogy karácsonyig nem is lesz.
A hiedelem szerint, a Márton-napra levágott lúd mellcsontja is meg tudja mutatni, hogy milyen idő várható a jövőben. Ha barna volt a csont, akkor esős idő lesz, ha fehér, akkor pedig hóban gazdag telet várhatnak.
Jósolni lehetett még a télre nézve Márton-napon a ludak elhelyezkedéséből is, amely megfigyelések szerint "ha Márton napján a lúd a jégen áll, karácsonykor sárban botorkál".
Továbbá a néphiedelem szerint a Márton-napi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd szárazság következik.
Márton-napi menü
Na de végezetül térjünk is a lényegre, azaz arra, hogy mi is az a bizonyos menü Szent Márton napján.
Ahogyan azt már korábban is említettük “aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik,” tehát az asztalokon felszolgált ételek kötözz kiemelt szerepe van a libából készült fogásoknak, mint például a libalevesnek, a libasültnek párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal.
Ma már meglehetősen elterjedt, hogy az éttermek a november 11.-ei héten külön Márton napi étlappal várják a libafinomságok kedvelőit, amely idén sincs másként. A közösségi oldalakon, illetve https://www.programturizmus.hu/ajanlat-marton-nap.html nevezetű oldalon bárki tájékozódhat a lehetőségekről, egy kiadós Márton-napi vacsorát illetően. Ha nem étteremben, hanem otthon kívánunk Márton napi hangulatba kerülni, lehetséges alternatíva, ha a libát a kisebb testű kacsával helyettesítjük, vagy a libának csak bizonyos részeit készítjük el, természetesen az alkalomhoz megfelelően illő köretekkel.
Reméljük ezzel a kis történeti áttekintéssel és kedvcsinálóval meghoztuk a kedveteket ahhoz, hogy csatlakozzatok ehhez a nagyon is ínycsiklandó ételeket szerepeltető hagyományhoz!
Források:
http://martonnap.hu/2010/07/a-marton-nap-tortenete/
http://www.minalunk.hu/kisber/index.php?n=5&tartalom_id=8537&area=544
https://www.programturizmus.hu/ajanlat-marton-nap.html
pexels.com
pixabay.com
